1. A főzés során keletkező szagok és zsíros gőzök kezelése.
2. A főzés során keletkező pára eltávolítása – amennyiben a készülék kültérre van kivezetve.
Ez a két feladat nem ugyanaz, és különösen fontos tudni, hogy nem minden üzemmódban képes a páraelszívó mindkettőre.
Páraelszívó vagy szagelszívó? Mi a különbség?
A hétköznapi szóhasználatban gyakran beszélünk páraelszívóról és szagelszívóról, de jellemzően ugyanarról a konyhai készülékről van szó. A különbség inkább abban rejlik, hogyan használjuk az elszívót.
A legtöbb készülék kétféleképpen működtethető:
- külső kivezetéssel, amikor az elszívott levegő a lakáson kívülre kerül,
- belső keringetéssel, amikor a készülék megszűri a levegőt, majd visszajuttatja azt a konyhába.
Ez azért lényeges, mert a két megoldás nem ugyanazt tudja. Ha részletesebben érdekli a két rendszer közötti különbség, olvassa el ezt az útmutatónkat is: Kivezetéses vagy keringtetéses páraelszívó?
1. feladat: szagok és zsíros gőzök kezelése
Főzés közben nemcsak kellemes vagy éppen kevésbé kellemes ételszag kerül a levegőbe. Zsíros, olajos részecskék is felszállnak, amelyek elszívó nélkül idővel a konyhabútoron, csempén, falon, lámpákon és más felületeken rakódhatnak le.
Talán Ön is találkozott már azzal a ragacsos, nehezen eltávolítható réteggel, amely a felső konyhaszekrény tetején jelenik meg. Ennek egy része éppen a főzés során levegőbe kerülő zsíros szennyeződésből származik.
A páraelszívó zsírszűrője ennek jelentős részét igyekszik felfogni, mielőtt az szétterjedne a konyhában.
Belső keringetésű használat esetén ehhez általában aktívszén-szűrő is társul, amely a főzés során keletkező szagok csökkentésében segít. A megszűrt levegő ezután visszakerül a helyiségbe.
Ezért a páraelszívó egyik kevésbé látványos előnye az, hogy nemcsak a levegővel, hanem közvetve a konyha tisztán tartásával is foglalkozik.
Persze páraelszívó mellett is kell takarítani. Csodák sajnos ezen a területen továbbra sincsenek.
2. feladat: a pára eltávolítása
Főzéskor jelentős mennyiségű vízpára kerülhet a levegőbe. Gondoljon csak egy nagy fazék tésztavízre, levesre vagy több, egyszerre működő főzőzónára.
A pára eltávolításánál azonban van egy nagyon fontos különbség a kivezetéses és a belső keringetésű páraelszívó között.
Kivezetéses páraelszívó
Ha az elszívott levegőt megfelelő légtechnikai csatornán keresztül kivezetjük az épületen kívülre, akkor a készülék a főzés során keletkező nedves levegő egy részét is eltávolítja a konyhából.
Ebben az esetben tehát valóban beszélhetünk páraelszívásról is.
Belső keringetésű páraelszívó
Ha nincs lehetőség külső kivezetés kialakítására, a készülék belső keringetéses üzemmódban is használható, amennyiben az adott modell ezt lehetővé teszi.
Ilyenkor a levegő áthalad a zsírszűrőn és az alkalmazott szagszűrőn, majd visszakerül a konyha légterébe.
A hagyományos aktívszén-szűrő azonban nem párátlanító. A levegő nedvességtartalmát nem távolítja el úgy, mint a kültérre történő kivezetés.
Ezért belső keringetésű elszívó használata mellett a megfelelő szellőztetés továbbra is fontos lehet.
Ha kíváncsi arra, hogy miben különbözik egy páraelszívó egy valódi párátlanító készüléktől, erről külön cikkünk is készült: Páraelszívó és párátlanító közötti különbség.
Miért vegyek páraelszívót, ha ki tudom nyitni az ablakot?
Ez teljesen jogos kérdés.
Az ablaknyitás és a páraelszívó azonban nem ugyanott avatkozik be.
A megfelelően elhelyezett páraelszívó közvetlenül a főzőlap fölött próbálja befogni a felszálló gőzt, zsíros részecskéket és szagokat – vagyis lehetőleg még azelőtt, hogy azok szétterjednének a helyiségben.
Az ablak kinyitásával ezzel szemben már a helyiség levegőjét szellőztetjük.
Ezért előfordulhat, hogy a konyhában néhány perc szellőztetés után már nem érezzük az ebéd szagát, miközben a főzés során keletkezett zsíros szennyeződés egy része már megtalálta a helyét a konyhaszekrényen.
A kettő tehát nem feltétlenül egymás helyett működik. Különösen belső keringetésű páraelszívó mellett a rendszeres szellőztetésnek továbbra is fontos szerepe lehet.
Akkor mikor ne vegyen páraelszívót?
Ha Ön szeret gyakrabban takarítani, nem zavarja a főzés után megmaradó szag, és az sem, ha a zsíros gőz egy része a konyhabútoron és más felületeken köt ki, akkor valóban megspórolhatja a páraelszívót.
Ha viszont szeretné, hogy a főzés során keletkező zsír, szag és – megfelelő kivezetés esetén – pára minél kisebb része maradjon a konyhában, akkor már egészen más a helyzet.
Nem véletlen, hogy a páraelszívó a legtöbb modern konyhában alapvető készülékké vált.
Ha még mindig mérlegeli, hogy szüksége van-e rá, érdemes elolvasnia ezt a cikkünket is: 4+1 ok, amiért tényleg szüksége van egy konyhai páraelszívóra.
Milyen páraelszívót válasszon?
Ha eldöntötte, hogy szüksége van páraelszívóra, akkor jön a nehezebb kérdés: milyet?
A választásnál többek között érdemes figyelembe venni:
- a főzőlap méretét és elhelyezkedését,
- a konyha méretét és kialakítását,
- hogy van-e lehetőség kültéri kivezetésre,
- a páraelszívó légszállítását,
- a zajszintet,
- a kivezetőcső átmérőjét és kialakítását,
- a szűrők típusát és karbantartását,
- valamint természetesen a készülék méretét és kialakítását.
Nem érdemes azonban mindezt ebben a cikkben újra végigvennünk, mert készítettünk hozzá részletes vásárlási útmutatót: Milyen páraelszívót vegyek?
Ha pedig lépésről lépésre szeretné végiggondolni a választást, ezt is ajánljuk: Hogyan válasszunk páraelszívót?
A nagyobb légszállítás mindig jobb?
Nem feltétlenül. Egy páraelszívó adatlapján szereplő magas légszállítási érték önmagában még nem garantálja, hogy az adott készülék az Ön konyhájában is tökéletesen fog működni.
Kivezetéses használatnál a légtechnika kialakítása is sokat számít. A túl szűk cső, a hosszú csőszakasz, a sok irányváltás és egyéb ellenállások ronthatják a rendszer hatékonyságát.
Ha már van páraelszívója, de úgy érzi, nem teljesít megfelelően, olvassa el ezt: Hogyan növelheti a páraelszívó hatékonyságát?
És mennyire lesz hangos?
A teljesítmény mellett a zajszint az egyik olyan adat, amelyre vásárlás előtt mindenképpen érdemes odafigyelni.
Különösen amerikai konyhás nappaliban lehet kellemetlen, ha főzés közben az elszívó elnyomja a beszélgetést vagy a televízió hangját.
Érdemes ezért nemcsak azt megnézni, hogy mennyi levegőt képes megmozgatni a készülék, hanem azt is, milyen zajszint mellett teszi ezt.
Ha a halk működés kiemelten fontos Önnek, ebben a cikkben foglalkoztunk vele részletesebben: Legcsendesebb páraelszívók.
Ne feledkezzen meg a szűrőkről sem!
Akármilyen jó páraelszívót választ, karbantartás nélkül idővel romolhat a hatékonysága.
A zsírszűrőn éppen annak kell lerakódnia, amit nem szeretnénk viszontlátni a konyhabútoron. Ezért természetes, hogy idővel tisztításra szorul.
A mosható fém zsírszűrőket a gyártó előírásainak megfelelően rendszeresen tisztítani kell, a szagszűrőket pedig típusuktól függően cserélni vagy regenerálni szükséges.
Erről részletes útmutatót itt talál: Páraelszívó tisztítása lépésről lépésre.
Végül: kell Önnek páraelszívó?
Nem azért érdemes páraelszívót vásárolni, mert minden konyhában „kell lennie egynek”.
Azért lehet rá szüksége, mert a főzés során keletkező szagokat és zsíros gőzöket lehetőleg már a főzőlap közelében szeretné kezelni, és megfelelő külső kivezetés esetén a nedves levegő egy részét is szeretné eltávolítani a konyhából.
Érdemes tehát ezt az egyszerű különbséget megjegyezni:
➤ Külső kivezetés: a beszívott levegőt a lakáson kívülre vezeti, így a szagok és zsíros gőzök mellett a nedves levegő eltávolításában is segít.
➤ Belső keringetés: megszűri, majd visszajuttatja a levegőt a helyiségbe; elsősorban a zsír és a szagok kezelésében segít, de a hagyományos aktívszén-szűrő a párát nem távolítja el a lakásból.
És az ablak? Azt továbbra is nyugodtan nyissa ki. A jó szellőztetés és a megfelelően használt páraelszívó nem ellenségei egymásnak.
Ha pedig már tudja, hogy szeretne páraelszívót, de még nem döntötte el, melyik kialakítás lenne megfelelő, érdemes megnéznie a teleszkópos páraelszívókról vagy a konyhasziget fölé választható páraelszívókról szóló útmutatónkat is.
